Sziasztok!
Április van, tehát a következő pár adásban Afrikával foglalkozunk. Mivel Enikőnek a fő kutatási területe kötődik a kontinenshez, ezen a héten egy kissé tudathasadásos helyzetbe hoztuk- ő volt a vendégünk, vendégem.
A jazznek, illetve elődjének, a bluesnak az afrikai gyökereiről volt szó. Amerikában a fekete rabszolgákat megtérítették, kereszténnyé váltak. Döbbentem hallgattam, hogy ennek érdekében még a zenét is megtiltották nekik: konkrétan elvették tőlük a dobokat, pedig tudjuk, hogy milyen fontos az afrikai zenében a ritmus. Ezután alakultak ki a munkadalok, illetve a spirituálék.
Egy gospel vagy spirituálé könnyen felismerhető a laikus számára is. A világon szinte minden nép zenéjében megtalálhatóak pentaton dallamok, mivel ezek állnak a legközelebb a természethez (a felhangrendszer miatt). Azonban egyedivé az ún. blue note-októl válnak. Enikő bemutatott két álláspontot arról, hogy a funkciós hangrendszer Európából vagy Afrikából származik. Szerintem Kínából, csakazértis! :) Végigvezette tehát a zene útját Afrikából a munkadalokon át egészen a tiszta jazzig, a lázadó bebopperekig. Sőt az is kiderült, hogy tulajdonképpen minden könnyűzenei műfaj Afrikából eredeztethető.
Ha már így megalapoztuk a számunkra ismertebb jazz-el az afrikai zeneelméletet, jövő héten ismét ezzel a témával foglalkozunk, egy kicsit más szemszögből. Hegyes Péter a nyugat-afrikai hangszerekről, zenéről és ritmusról fog nekünk mesélni. Enikőt pedig hétfőtől egy hétig meghallgathatjátok a Rádió Mi archívumában. És fontos: ma mindenki jöjjön egy szál gyertyával az első szegedi békejelre, csak hogy szép legyen! :) 19 óra, Dóm tér.
Április van, tehát a következő pár adásban Afrikával foglalkozunk. Mivel Enikőnek a fő kutatási területe kötődik a kontinenshez, ezen a héten egy kissé tudathasadásos helyzetbe hoztuk- ő volt a vendégünk, vendégem.
A jazznek, illetve elődjének, a bluesnak az afrikai gyökereiről volt szó. Amerikában a fekete rabszolgákat megtérítették, kereszténnyé váltak. Döbbentem hallgattam, hogy ennek érdekében még a zenét is megtiltották nekik: konkrétan elvették tőlük a dobokat, pedig tudjuk, hogy milyen fontos az afrikai zenében a ritmus. Ezután alakultak ki a munkadalok, illetve a spirituálék.
Egy gospel vagy spirituálé könnyen felismerhető a laikus számára is. A világon szinte minden nép zenéjében megtalálhatóak pentaton dallamok, mivel ezek állnak a legközelebb a természethez (a felhangrendszer miatt). Azonban egyedivé az ún. blue note-októl válnak. Enikő bemutatott két álláspontot arról, hogy a funkciós hangrendszer Európából vagy Afrikából származik. Szerintem Kínából, csakazértis! :) Végigvezette tehát a zene útját Afrikából a munkadalokon át egészen a tiszta jazzig, a lázadó bebopperekig. Sőt az is kiderült, hogy tulajdonképpen minden könnyűzenei műfaj Afrikából eredeztethető.
Ha már így megalapoztuk a számunkra ismertebb jazz-el az afrikai zeneelméletet, jövő héten ismét ezzel a témával foglalkozunk, egy kicsit más szemszögből. Hegyes Péter a nyugat-afrikai hangszerekről, zenéről és ritmusról fog nekünk mesélni. Enikőt pedig hétfőtől egy hétig meghallgathatjátok a Rádió Mi archívumában. És fontos: ma mindenki jöjjön egy szál gyertyával az első szegedi békejelre, csak hogy szép legyen! :) 19 óra, Dóm tér.
Üdv,
a Dzsungel-lányok
a Dzsungel-lányok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.