Éééés... Elérkezett az október, "Kelet-Ázsia Hava".
Bekísértek hozzám egy megszeppent kínai lányt a stúdióba... Körbevezettük, beszélgettünk vele, de mégsem oldódott fel. Aztán kibújt a szög a zsákból: - Te honnan ismersz? - kérdezte tőlem. Tényleg fura lehet, hogy valaki 16 évesen átutazza a fél világot, mert ösztöndíj-lehetőséget kapott Magyarországon. Alig van itt egy-két hete, és máris meghívást kap Szeged első közösségi rádiójába. (Köszönet érte Huszár Imrének és a "nevelőpapának", Pozsik Lászlónak).
Tehát eheti vendégünk Sanghajból érkezett. Leírta nekem a nevét, de nem tudtam elolvasni a kínai karaktereket. Ezért a Jessicánál maradtunk, ami az ő választott amerikai neve. Egy szótárban talált rá, és megtetszett neki. Voltak kisebb nyelvi nehézségek a műsor alatt, de azt hiszem, egész jól boldogultunk. Jessica bizonyára hozzá van szokva az ilyen szituációkhoz, hiszen Kínában rengeteg dialektus létezik, amelyek igencsak különböznek egymástól. (Pl. a hivatalos kínai nyelvben a 'szia' - nyi hao. Ugyanez a sanghaji verzióban nü ha.) Az írással sincs egyszerű dolgok, az iskolában majdnem két évig tanulják az alapjeleket.
Az iskolarendszerről annyit tudtunk meg, hogy sokkal szigorúbb, mint az itthoniak. Jóval több házi feladatot kapnak, és a házirend is jobban behatárolja a diákok életét. Nem lehet sminkelni, hajat festeni, fülbevalót hordani... (emlékeim szerint ez még nem olyan sokban tér el az én "hőn szeretett" gimnáziumomtól). Egyenruhát kell viselniük, ami Jessicának nem tetszik, elsősorban a színösszeállítások miatt. Nyáron fehér- sötét kék kombinációt, télen fekete-sárgát, tavasszal pedig piros-sárga kollekciót hordanak.
Rengeteg nagy ünnep van Kínában. Ilyen a Sárkányhajó Fesztivál, a Lámpás Fesztivál, kínai új év, a Quingming fesztivál, Nemzeti nap, Munka napja... Az év legjelentősebb ünnepe a Tavaszi fesztivál. Ilyenkor az egész család összegyűlik. A gyerek "piros csomagokat" kapnak, melyek szerencsét hoznak. A tradicionális ételsor ilyenkor rizsből, zöldségből, csirkéből és sertésből, valamint egy különleges, zöldséggel vagy hússal töltött, olajban kisütött tésztagombóc. Az emberek este ilyenkor megnézik a tűzijátékot és tévét néznek.
Kínában az ünnepeket a Holdnaptár szerint számítják, így a "kínai Valentin napnak" nevezett eseményt is ez határozza meg. Ez egy ősi Rómeó és Júlia - szerű legendára épül, csak itt hepiend van: a szerelmesek nem halnak meg, de évente csak egy napon találkozhatnak. Ilyenkor csokit és virágot küldenek egymásnak, ugyanúgy, mint a nyugati változatban. (Vajon melyik volt előbb?! :)
Az ünnepi szokások mellett előkerültek a babonák is. Továbbá beszélgettünk még a kínai konyháról. Jessica fájlalja, hogy a rizsnek itt más íze van, mint otthon. Egyébként nagyon szereti a rizstésztát és a zöldséges roládot. Megtudtuk, hogy minden régió más fűszereket használ - Shanghaiban az ételek nem különösebben csípősek. Vendégünk elárult nekünk egy tofu-receptet is. (Én mindenképp ki fogom próbálni. Ha szeretnéd te is megismerni, hallgasd meg a műsort a Rádió Mi Hangtárában !) Kiderült, hogy a tea - főleg a zöld tea - valóban népszerű Kínában, ahogy a szójatej vagy az imént említett tofu is. Arra sajnos elfelejtettem rákérdezni, hogy a kutyákat és a macskákat élve szeretik inkább vagy a tányéron.
Egy fiatal lányról lévén szó, természetesen megkérdeztük, hogy miképp szórakoznak. Jessica néha elmegy a barátaihoz házibuliba, de ezek a partik sokkal nyugisabbak, mint mifelénk. Zenét hallgatnak, esznek és beszélgetnek. Nagyon népszerű még a KTV, amit én valami szórakozóhelynek vagy étteremnek véltem. Nem kérem, a KTV a Karaoke TV rövidítése. A lány szeme felcsillant, amikor a moziról beszéltünk: elmondta, hogy ő olyan szerencsés országban lakik, ahol az utcákon csupán 90 forintért lehet megvenni a jó filmeket DVD-n! Ő szívesen olvas szabadidejében, ott is népszerű például a Harry Potter. A popzenére is kitértünk, illusztrációként pedig egész műsor alatt azt hallhattátok!
Nagyon örülök neki, hogy ilyen bájos vendéggel kezdtük ezt a hónapot. Jessica, remélem, mire ezt el tudod olvasni, már a szívedbe zártad Magyarországot, és csupa jó dolgot fogsz mesélni rólunk otthon!
Jövő héten hasonló témában folytatjuk!
Ja, és Marietta után most BEsz, a Rádió Mi Artéria című műsorának egyik alapítója is bekapcsolódott a Dzsungelbe. Köszöntünk BEsz!
Üdv,
A Dzsungel-lányok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.