DZSUNGEL- kultúrkalandok

A mérgezett egér hozzám képest satnya teknősbéka volt csütörtök délután, így 3 óra körül jöttem rá, hogy nem fog nekem menni beérni a stúdióba 4-re, így szegény Uttamra hárult minden: technika, zenei szerkesztés, műsorvezetés és kérdések kiagyalása egyaránt. De remekül vette az akadályokat (bizonyíték: www.radiomi.hu/hangtar), viszont e post megírását érthető módon bevállaltam. 2 hétnyi kéynszerszünet után nyilvánvalóan hiányzott már a rádiózás, nameg persze a téma is érdekelt, és még készülni is tudtam rá. De hát így jártam.

A vendég ezúttal Nógrádi László szegedi jógaoktató volt. Elsőként, mint mindig, in medias res kezdés volt: mi is a jóga definíciója? "a jóga a test a lélek és a tudta tudománya" -hangzott a válasz, ebben minden benne van, s ez az, ami ki is lett tárgyalva az egyóra alatt. 

Mindig van neki lelki háttere, mert nem csak testgyakorlatokról van szó. Ezt a hátteret, ezt az ideológiát kell valamennyire megérteni, hogy meg tudjuk tanulni, és ki tudjunk tartani a jógázás mellett. Itt szóba került a férfi-női arány is: 80-90%-a a kezdő csoportoknak nő, de hosszútávon azonban az a tapasztalat, hogy kiegyenlítődnek a nemek. Megtudhattuk azt is, hogy Laci miért kezdte el. A 80-as években, az iskola keretein belül találkozott először a jógával, nem éppen töretlen lelkesedéssel viszonyulva hozzá. Később, a vegetárianizmus melletti elköteleződése által és e témában olvasott irodalom segítségével jött rá a jóga mélyebb összefüggéseire. A kérdésre, hogy feltétele-e egymásnak a vega életmód és a jóga, úgy válaszolt, hogy a jógában semmi sem kötelező, csupán ajánlások vannak. A vegaság és a jóga az egészséges életmód melletti elköteleződésben is összefügg, valamint a hinduizmus legfőbb elvében is: az ahimsa, vagyis a nem bántás törvényében.

A továbbiakban sok olyan tényező került felsorolásra, ami alátámasztja a jóga pozitív befolyását az egészségünkre, életünkre. Amiben egyértelműen segít, az a stressz oldása és a problémák megemésztése – ha ezeket megtanuljuk, akkor például a gyomorfekélyre való esélyünket nagyban csökkentettük. Az operációk utáni rehabilitációban is sokat segít, a diákoknak koncentrációs készséget ad, valamint a kismamáknak a légzőgyakorlatok a szülésnél jól jöhetnek. A légzőgyakorlatokról kicsit bővebben is beszélt Laci: ugyanis a levegő fogalma, az a jógában többet jelent, mint az oxigén. A levegő életenergia – prána, amely egyfajta táplálék számunkra. Ha megtanulunk helyesen lélegezni és ezt többféleképpen alkalmazni, akkor az mindenképp pozitív hatással lehet az immunrendszerünkre, és lelki egészségünkre egyaránt. A meditáció gyakorlása az említett koncentrációt is nagyban fejleszti, s ez nagyon nehéz, hogy kitöröljünk az elménkből midnen fölös gondolatot. (a mantra szó is ezt jelenti: mana: elme, tra: tisztítás.)

Ezután 5 perces jógaórának lehettünk fültanúi, amely során a test ellazításának folyamatát illusztrálta vendégünk.

A jógaóra után pedig szó került Indiáról is: az ő kalandos utazásáról (busszal!!!), tapasztalatairól, a mesteréről, Swami Maheshwaranandáról, és a jóga hindu vonatkozású történetéről is. Bár vannak olyan nyomok, miszerint az inkák is művelték, alapvetően Indiához kötik a jógát, ez az az ország, ahol ténylegesen megőrizték.  A többezer éves indiai civilizációból fönnmaradó emlékek, pecsétnyomok a lótuszüléses emberkékről mind-mind segítségül szolgálnak a jóga történetének felidézéséhez. A 8,4 millió testtartás létezik, amit a hagyomány szerint Siva (akiről 3 hete szó volt a Djungelben) megállapított. Ennyi életforma van az univerzumban, ezek közül egy darab az ember. Ebből 84 ezer testtartást tartottak az embernek alkalmasnak, s ebből 84 gyakorlat az amit oktatnak – ha ezt megismerjük, akkor már szinte profi jógások vagyunk. Ezek a testtartások a társadalomtól elvonuló jógik találmányai, akik figyelték a természetet, és a látottak alapján alakították ki a gyakorlatokat (különböző állatok, növények állapota alapján).