Július 31-i adásunkban Pecze László volt a vendégünk, akinek szakmáján kívül (biológus) a legfőbb érdeklődési köre a magyar őstörténet. Írt könyvet a székely-magyar rovásírásról, valamint otthon van az ősmagyar mitológiában – erről beszélt nekünk az adásban.
A magyar mitikus lényekről szerzett ismeretek alapján is sokat megtudhatunk őseink legősibb tudásáról: hagyományairól, hitvilágáról, világnézetéről, történelméről.
Kérdésemre, hogy milyen régi időkre irányulnak vissza ezek a mítoszok, Laci rögtön a kacsalábon forgó kastélyt hozta elő kedvenc példájaként: ez tulajdonképpen egy „tengely”, amin őseink elképzelték a világot: a föld alatti és föld feletti világ, valamint az égbe szökő „fa”, ami forog. Ez bizonyítja az mítoszyok ősiségét: igencsak a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, mert egyes barlangrajzokon felfedezhető olyan sámán, aki ezt a világfát tartja a kezében.
A Csodaszarvas mondájából miután egy részletet felolvasott, elmondta, hogy az benne az érdekes, hogy ha feltekintünk a csillagokra, felfedezzük a történetet: ugyanis Hunor és Magor az Ikrek csillagkép, Nimród az Orion csillagkép, a szarvas pedig a Casiopeia – ezek láncolata tehát maga a történet, „megírva az égben”.
A Turulmadár történetéből kiderül, hogy a turul az egyik fő totemisztikus élőlénye a magyaroknak; a magyarság vezérei, mint az árpádházi királyok, tőle eredeztették magukat. Akkoriban ugyanis a teremtő Istenen kívül hittek még különböző szellemekben és erőkben, és ezek közé tartozik a turul is. A szó jelentését magyarázandó, különféle etimológiák vannak: togrul = madársólyom , vagy tur= ég ülü=madár. Azt is megtudhattuk, hogy napjainkban a politikában miért vált ki oly heves érzelmeket a turul – Laci annak tulajdonítja, hogy a Budapesten felállított szobor gyakorlatilag szerepzavarban van: a II. világháborúban elhunyt katonai és polgári emlékére állították, ugyanakkor rengeteg zsidó polgári áldozat is van, ezért nem éppen egy magyar szent állat lett volna megfelelő. Ez az irrelevancia az okozója a konfliktusoknak. Megtudtuk azt is, hogy a turulnak füle is van: ezért is oly nehéz megmondani, hogy milyen állatról is van tulajdonképpen szó. De olyan madárábrázolások is vannak, amelyek a fejét oroszlánként ábrázolja. Ilyen a griffmadár is, amely a sumér, szkíta mondákban is van.
Na és mitől vasorrú a bába? Régi hiedelem volt, hogy a halott lélek visszajár a házába, ezért a hozzátartozói készítettek egy bábút, amelybe a lelket „visszaköltöztették”. Ezt a bábot etették, öltöztették. Azért, hogy a bábu feje ne korhadjon el, a fejére egy fémlapot helyeztek, közepén egy szöggel rögzítettek –ez lett az orra neki. A népmesékben ő a gonosz megtestesítője (vasorrú bába= a gonosz boszorka), mint ahogy a sárkányok is, több fejükkel.
Rátértünk ezután az ősi magyarok istenképére. Mint említettük, a Teremtőn kívül jó és gonosz szellemekben hittek, a jóknak áldoztak (pl. fehér ló áldozat: ez érték volt, s ezt feláldozni nemes tett), a gonoszok pedig okozói voltak különböző betegségeknek, pl nyavalya, fene, guta, stb.
Majd tovább faggatóztunk az ősi magyarok hitvilágárról. Beszéltünk sámánokról, táltosokról, az ő kellékeikről (a Dob:)), csodatételeikről (gyógynövényekkel, kézrátétellel való gyógyítás, vízterápiák). Említett Laci egy nagyon bizarr „gyógymódszert”, korabeli műtétet, ez pedig a koponyalékelés: ha fejsérülés éri az embert, akkor agyödéma keletkezik, s roncsolódik az agy: manapság korszerűen elvezetik az agyvizet, s az ősidőkben is valami hasonló műveletet hajtottak végre, bár feltételezhetően jóval kisebb volt a túlélési arány.
Végezetül szóba került a pogányok Máriája: már ők is tiszteltek egy Boldogasszonyt, bár Lacinak nem volt róla információja, hogy ő konkrétan ki lehet. Talán Emese? Nem tudni, de véleményem szerint nem véletlen, hogy az első keresztények miért Máriát nevezték ki hazánk patrónájának, Nagyboldogasszonynak. Egy utód, egy megfeleltethető, létező szent asszony, aki ezentúl is megvédi a magyarokat. Ezt bizonyítja, hogy Kölcsey himusza előtt, ha ezzel újat mondok, egy Boldogasszony Anyánk c. népének volt a himnuszunk.
Lacit bízom benne, hogy látjuk még a műsorban, a rovásírás témájában.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.